Alapja és legfontosabb összetevője az izomtesztelés. A rendszer az izomtónus állapotának vizsgálatára épül. Fiziológiai alapját az adja, hogy az izmok a testkommunikáció részei, izmaink működését agyunk irányítja, így azok a központi idegrendszer kijelzőjének tekinthetők.

Az izomtesztelés során tehát az idegrendszeren keresztül kapunk visszajelzést arról, hogy egy bizonyos ingerhez, milyen töltésű emlék kapcsolódik. Stresszt kiváltó, negatív emlék, érzelem esetén az izom működését az agy „lekapcsolja” és az elgyengül, míg pozitív érzelem esetén az izom „bekapcsol” továbbra tónusos marad. Például, ha valaki rossz hírt hoz nekünk, általában azzal kezdi: „Ülj le !” Ellenkező esetben össze is eshetnénk ! A térdnek ez a gyengesége a legerősebb jele annak, hogyan hat a negatív érzelem az izmok integrációjára. A szakember számára tehát a tesztelés során megfigyelt izomtónus változás ad megbízható információt arról, hogy van-e stressz vagy nincs az érintett témában. A pozitív ingerek erősítik, a negatív ingerek pedig gyengítik egész testünket, mely érezhető izomreakciókkal jár. Ezek az apró, mégis jól érzékelhető változások segítenek abban, hogy hozzáférjünk a tudatalattiban levő eseményekhez, traumákhoz, megkeressük a múltbéli negatív esemény és jelen közötti kapcsolatot és oldjuk az ezzel kapcsolatos érzelmi stresszt.

Az érzelmi stressz felszabadítása nem a problémákat oldja meg helyettünk, hanem abban segít, hogy érzelmi stresszek nélkül, tudatosan legyünk képesek a változtatásra és ne engedjük, hogy automatizált formában a múlt irányítsa jelenlegi életünket. A kineziológia segít átformálni gondolkodásunkat és érzelmi reakcióinkat. A kezelés során az egy-egy eseményre adott negatív érzelmi töltést semlegesítjük, oldjuk – hiszen az agy számára mindegy, hogy megtörténik-e a valóságban egy esemény vagy nem, az érzelmi hatás akkor is megvan, ha csak elképzeljük a történést – így lehetőségünk lesz a jelenben új választásokat tenni és letenni a rögzült negatív érzelmi reakciókat, negatív viselkedésmintákat . Vagyis képesek leszünk végre megoldáscentrikusan gondolkodni, nem pedig csak pusztán reagálni, ahogy azt korábban tettük.

A kezelés során az érzelmi stresszoldás mellett ún. korrekciókat is végzünk. Ezek a korrekciók segítenek pld. a két agyfélteke integrálásában, mert akkor működünk kiegyensúlyozottan, ha a jobb és bal agyfélteke egységben működik, biztosított az információk átjárása a két agyfélteke között. Stresszhelyzetben azonban a két agyfélteke szétkapcsol és ez ismétlődik minden olyan helyzetben, amely a korábbi stresszhelyzetre bármilyen módon emlékeztet minket. Vagyis amikor érzelmi stressz hatása alatt vagyunk, képtelenek vagyunk gondolkodni, tudatosak lenni és megoldásokban gondolkodni, egyszerűen csak reagálunk: többnyire indulatosan, haragosan (elborult az agyam- ismerős?), kishitűen, bánatosan. Ilyenkor a bal agyfélteke pánik üzemmódra kapcsol ami az „Üss vagy fuss”, vagy „támadj vagy menekülj” reakció néven ismert.